A Budavári Labirintus titkai és legendái - (GY.I.K.)



Valóban titkos volt a Vár alatti pincerendszer?


Igen. A II. világháború előtti és alatti, pincékből kialakított minisztériumi és kormányzati óvóhelyeket titkosan kezelték. A világháború után, a hidegháborúban szinte az egész vár alatti területet titkosították, mely a hatvanas évek végéig úgy is maradt. Néhány évvel ezelőtt szüntették meg az utolsó várfelszín alatti szakasz titkosságát. Mára már az egész területet visszaminősítették, tehát nyílt, publikus.

Igaz az, hogy egészen a rendszerváltásig működött a vár alatti mélypincékben titkos harcálláspont?


Igen, a sziklapincerendszer északi részében a Polgári Védelem I. kerületi Légoltalmi Központja a föld alatt állandó ügyeleti személyzettel üzemelt egészen 1989-ig.

Vezetnek a várból föld alatti folyosók más településekre, és át a Duna alatt?


Nem, bár számtalan leírás, legenda és szóbeszéd tesz említést ilyenekről Különböző források szerint alagút vezet az óbudai Miklós térig, Visegrádra, Budafokra, a Gellért-hegyre, a Margitszigetre, sőt át Pestre a Duna alatt is. Ez utóbbi már azért sem valószínű, mivel évszázadokkal ezelőtt ilyen víz alatti alagutat szinte lehetetlen volt kivitelezni. A legendák alapját vélhetően a számos rejtett kijárat, illetve az ún. futárfolyosók alkothatják. Az utóbbiak a Budavári Labirintusból a Hunyadi János út irányába vezetnek ki.

Valóban van olyan hely, ahol három vagy akár még több szintes a labirintusrendszer?


A legtöbb helyen kétszintes a vár föld alatti üregrendszere. Legfelül, az utcaszint alatt, az épített, boltozatos pincék vannak, és azok padlójából nyílnak a lépcsők lefelé a mélypincékbe. Viszont több helyen a két szint között létezik még egy épített, sziklába vájt pinceszint. Sőt több helyen a barlang alá, a márgába bányászati módszerekkel pincéket, óvóhelyeket építettek. Így van olyan hely, ahol 4-5 szintes a rendszer.

Igaz az, hogy a vár alatti sziklapincékbe rejtették el az emberek értékeiket ostromok alatt, vagy békeidőben az adóbeszedők elől?


Igen. Több hiteles feljegyzés is van arról, hogy békeidőben vagyonukat itt rejtették el a vári lakosok. Ostromok vagy tűzvészek esetén is ide rejtőztek el. Tudjuk, hogy az 1723-as nagy buda(vár)i tűzvészt a lakosság az abban az időben un. törökpincékben vészelte át.

Ostromok alkalmával a védősereget tényleg át lehetett csoportosítani a föld alatt a budai Várban?


Több legenda szól erről, de valószínűleg ez nem igaz, mivel a II. világháborút megelőző évekig a pincék nem voltak egymással összekötve. Az átcsoportosításra csak úgy lett volna lehetőség, ha ezek alatt a helyiségek alatt további folyosók lennének, de ilyeneket nem ismerünk.

Igaz az, hogy a vár alatti sziklapincékben őrizték a II. világháború alatt a Szent Koronát, a koronázási palástot és az aranytartalékot?


Igen, a budai Vár alatt két helyen is voltak a Szent Korona és más értékek számára kialakított értékmegőrzők, bár egyik sem a pincékben, hanem azok alatt, a márgába (talajba) épített helyiségekben. A Szent Koronát is őrizték itt rövidebb ideig, az aranykészlet egy részét pedig az Úri utca 72. alatt, a Magyar Nemzeti Bank óvóhelyein és trezortermeiben. A palást egyik ajtón sem fért be, emiatt nem itt volt.

Igaz az, hogy lángszóróval támadtak a sebesültekre és az ápolókra az orosz katonák a II. világháború végén?


Nem, bár máshol (pl. a Palota alatti ideiglenes sebesültellátó helyen) a II. világháborúban történtek ilyen esetek, de a polgárvárosi óvóhelyrendszerben nem, és az nem is égett ki.

A vár alatti pincerendszerből irányították évtizedeken át az ország villamosenergia-ellátását?


Igen, az Úri utca 72. ház alatt, még a II. világháború előtt és alatt az MNB által titokban épített, részben a pincékből kialakított óvóhelyen működött 1951-től 1989-ig az Országos és a Budapesti Villamos Teherelosztó. Ebből a 11 emelet mély bunkerből irányították az ország elektromos ellátását.

Tényleg találtak élő embereket évekkel a háború után a járatrendszerben?


Természetesen nem, mivel az fizikailag is lehetetlen lenne, hogy emberek ennyi ideig – még ellátással is – kibírják odalent a zord körülményeket.

A sziklára épült régi várfalak alá kivezettek a járatok, és ezeket felhasználva ráronthattak a védőseregek a támadókra?


Ez egy feltételezés, de valós adatok nem állnak rendelkezésre. A hadtörténészek nem valószínűsítik. Az első várfalak már nem láthatóak, mivel a mostaniak mögött a földben vannak. A szikla is mindössze a Halászbástyánál látható alatta.

A török pasák tényleg a vár alatti pincékben falaztatták el, illetve azok kútjaiba dobták a megunt háremhölgyeket?


Nincs rá egyértelmű bizonyítékunk, bár több legenda szól ilyen esetekről. A történészek szerint nem valószínű, de az igaz, hogy az egyik vári kútban régebben több női csontvázat találtak.

 

Igaz az, hogy a XV. században Drakula a labirintusban raboskodott?

Nem, Drakula soha nem raboskodott a Labirintusban. (A labirintus a XV. században még amúgy sem létezett.) Várhegyi tömlöcként olykor igénybe vett mélypincék erre nem is lettek volna alkalmasak. Drakula fejedelem fogvatartására különse nem. Drakula amúgy a várhegyi folklórban sem szerepelt. A "Drakula a Labirintusban" sztori néhány éves szórakoztatóipari fejlemény.

 

Léteznek föld alatti tavak a vár alatti járatrendszerben?


Ma már nem, de még bő száz évvel ezelőtt (mielőtt a talajvíz szintje nem csökkent a pincék padlószintje alá) a Dísz tér környékén voltak olyan pincetermek, melyekben víz állt. Ezek a visszatükröződő sziklamennyezet miatt igen mélynek tűntek, pedig valójában mélységük mindössze néhány arasz volt.

Igaz az, hogy találtak egy őspatakmedret, ősember által használt szerszámokat és ma már nem létező őslények csontjait a Vár felszíne alatt?


Igen, 1939 végén Kadic Ottokár az Úri utca 72. alatti MNB óvóhely titkos építkezésénél, 22 méteres mélységben, márgába vájódott őspatakmedret, ősember által használt szerszámokat, és őskori elefánt- és orrszarvúcsontokat talált. Előkerült egy mamutfogdarab is, a járatrendszer egyik legszebb terméből.